A túra során kb. 2 órás, 2,3 km-es sétát tesznek a látogatók a Baradla-barlang 2005 év közepén átadott új fogadóközpontjától az ún. vörös-tói bejáratától a jósvafői kijáratig.
A túra útvonala a Styx-patak medre mentén halad, érintve hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, valamint a barlang legnagyobb termét, az ún. Óriások-termét, ahol rövid zenehallgatásra is sor kerül.

A felszínről az 1890-ben létesített, 50m szintkülönbségű meredek tárón át lépcsőn érhető el a mélyben húzódó kiépített főágba, ahol a látogató betonjárdán, lépcsőkön haladva, villanyvilágítás mellett tekintheti meg a barlangot.
Jellege itt jelentősen eltér az aggteleki szakasztól. A kanyargó folyosók keskenyebbek, alacsonyabbak, a cseppkövek színvilágát a fénylő fehér, a ragyogó sárga, vörös és a barna határozza meg, s nem borítja őket a fáklyafüst fekete korma.
A főágban jobbra elindulva az út a majdnem végig száraz kavicsos patakmeder mellett vezet. A falakat gazdagon borítják a kisebb-nagyobb, változó formájú cseppkőképződmények, s a folyosót formás cseppkőoszlopok, álló- és függo cseppkövek törik meg. Közülük legjelentősebbek a Halszárító, a Világítótorony, a Szomorú-fűz, a Noé-bárkája és az Anya gyermekével nevet viselő alakzatok. Kiemelkedő szépségű a fehéren csillogó Alabástrom szobor, mellette a mennyezetről lecsüngő függőcseppkő, a Polip.
Néhány métert tovább haladva a járat bal oldali falában egy 235 millió évvel ezelőtt élt tengeri liliom maradványa látható. A következo kanyarulatban az Apolló-terem karcsú oszlopai s az Egri nagyorgona színes cseppkőbordázata hívja fel magára a figyelmet, majd az Olajfák hegye és a Cseppkőkápolna következik. Az Eszkimó kunyhónak nevezett képződményt elhagyva jobbra a 108 m hosszú Arany utca nevű oldalág csatlakozik be, majd néhány méter után az út kettéágazik.
A jobbra felfelé induló lépcsősor nemcsak a barlang, de hazánk legnagyobb álló cseppkövéhez, a Csillagvizsgálóhoz vezet. A lenyűgöző látványt nyújtó, 19 m magas, felfelé keskenyedő, cseppkőkápolnákkal díszített cseppkőtorony tetejét fodros cseppkőgömb zárja le.
A képződményt megkerülve a lépcsősor visszavezet a főágba, ahol balra a Török város, jobbra pedig a képeslapokról, különböző kiadványokból jól ismert Sárkányfej csodálható meg. Követve a kanyargó utat, a Sárkány-barlang után a Papagáj karcsú oszlopát tekintheti meg a látogató.
Az út egy kidőlt cseppkőoszlopon (Kidőlt fatörzs), majd a magasból lecseppeno vizek formázta Csipkéskút mellett halad tovább, néhány méter után pedig a Hárfa cseppkőhúrjai nyújtanak egyedülálló látványt. Az utat egy Gőzmozdonyra hasonlító, szintén kidőlt oszlop szűkíti le. Ezután a folyosó kitágul, s balra a mélyben hatalmas kőtömbök között a barlang utolsó, idoszakosan aktív víznyeloje, az Óriástermi-víznyelő látható. A mélybe távozó víz a Rövid-Alsó-barlangon át a Tengerszem-tónál fakadó Jósva-források Táró-forrásában jut a felszínre. A nyelő törmelékében a barlangkutatók 35 m mélységbe hatoltak le, de a továbbhaladást omladék akadályozza meg. Szemben lépcsősor vezet a 120 m hosszú, átlag 38 m széles és 27 m magas Óriások termébe.
Az egymás felett elhelyezkedő járatok beszakadásával keletkezett hatalmas csarnok méretével, cseppköveinek sokaságával és változatosságával lenyűgözo látványt nyújt, melynek hatását zene és fényjáték növeli. A vezetők a 8 m magas Korinthoszi oszlopnál megállva mutatják meg a leglátványosabb képződményeket, a Zeppelint, a Zátonyra futott hajót, a Várbástyát az ágyúcsövekkel, a Pisai ferdetornyot, a Kínai pagodát, a Színházi nagyfüggönyt, a Sorompót, valamint egy szép cseppkőmedencét, az Ősember kútját.
A teremből egy szűk, lefelé vezető járat lépcsői a viszonylag kopár Ferde-terembe visznek, majd tovább a Pókhálós mennyezettel díszített Színházterem (Színpad) következik. Idáig jutott el Vass Imre 1825-ben. Bár sejtette a továbbvezető utat, azt csak majd 100 év múlva Kaffka Péter találta meg. A róla elnevezett mesterséges áttörés a barlang utolsó cseppkődíszes termébe, az ugyancsak az ő nevét viselő Kaffka-terembe vezet. Balra látható az Atlasz oszlopa, melynek hófehér ragyogását a világítás hatására kialakult zöld lámpaflóra beszennyezte. Vele szemben a Hentesüzlet cseppkövei, majd a hídon áthaladva a Krokodilszáj, végül a Búboskemence és felette a Medúza érdekes képződménye helyezkedik el. A lefelé vezető út mellett álló képződmény a Cseppkőország határköve nevet viseli. Ezután a cseppkövek elmaradnak, a kőzet láthatóan megváltozik. A sötétszürke színű gutensteini mészkőben kialakult Vetődéses-terem legnagyobb látványossága a jobb oldal hatalmas sima falfelülete, az egykori hegységképző erők hatására bekövetkezett kőzetmozgás csúszófelülete. Jobbra a barlangrendszer jelenleg nem működő víznyelője, majd a rövid Raisz-ág szűk nyílása és a balról induló Labirintus oldaljáratok érintése után mintegy 120 m hosszú táró vezet a jósvafői Tengerszem-szálló melletti kijárathoz.

Forrás: Aggteleki Nemzeti Park